Ada község Kelet-Bácska középsõ részén, a Tisza folyó jobb partján fekszik. Területe 228,6 km, s ebbõl, a megmûvelhetõ földterület nagysága mintegy 200 km-t tesz ki. Magát a községet Ada városka mellett Mohol, Törökfalu, Sterijino és Völgyhát települések alkotják, lakosainak száma pedig megközelítõleg 24000.
    A régészeti kutatások tanusága szerint, ez a videk már a csiszolt kõkorszak idején lakott volt. Itt fellelhetõk a rómaiak, a hunok és az avarok nyomai is, akik szláv törzseket is hoztak magukkal. A IX. század végén a Pannon sikságon megjelentek a magyarok és itt, a XII. es XIV. század folyamán egész sor magyarlakta települes jött létre, így, Asszonyfalva, Bánfalva, Pezer és mások. Az egykori Petrina nevû települes tekinthetõ Ada elõdjének, amelynek megalakítása 1694-re tehetõ, és túlnyomórészt, az Arsenije Csarnojevity mellett ideköltözött szerbek népesítették be. A késõbbiek során a helység neve Ostrova lett (1702), majd 1723-ban, Temes megye térképén már ADA-HATTA alakban jelentkezett.
    A XIX. században bekövetkezett nagyfokú gazdasági és társadalmi fellendüles során, ADA 1836-ban szabad kereskedelmi központ lett és városi címet kapott. Az elsõ iskolát 1703-ban alapitotta a pravoszláv egyház, 1760-ban a római katolikus egyház hozott létre iskolát, majd 1885-ben, megalakult a mai Jugoszlávia területén az egyik legrégibb mezõgazdasági iskola. A múlt század második felében Adán gyógyszertár és egy kis kórház is volt. Ebben az idõben indult be a posta- és a távírószolgáltatás, 1889-ben elkészült a vasút, 1908-ban pedig Ada villanytelepet kapott. Manapság a fejlett mezõgazdaság mellett -amely az ország legnagyobb öntözõrendszerével büszkélkedhet- a fémipar, elsõsorban Ada gépipari termékei, korszerû technológiája, a nagy és korszerû termelési rendszerekkel kialakitott társastermelési kapcsolatai és a magas minõségi követelményeket kielégitõ munkája révén világszerte ismerté vált.